Abbygael Clever PhD.

Abby meg én úgy vagyunk, mint egy borsóhüvely, amit már elkezdtek kibontani, de még nincs kifejtve.
Kitalált karaktere ő az első (Hullák és rózsák) bűnügyi történetemnek, és nagyon megszerettem.
A visszajelzések azt mutatják, mások is. "Szeretem Abbyt" kaptam néhány véleményt.

Na, nézzük csak, ki is ő:
Harminc körüli ambiciózus, hivatását szerető, tanult nő.
Az emberi érzelmek, megnyilvánulások nagy ismerője, a lélek rejtett bugyrainak kutatója.
Ösztönök uralják, melyek jeleznek számára a másikból áradó minden érzelmi hullámot.
Empatikus és szenzitív alkat, képes beleélni magát a vizsgált alany helyzetébe, mondhatni: belebújik a fejébe; ezernyi apró jelből következtet tette mozgatórugóira.
Ez a tulajdonsága nagyon hasznos, amikor bűnügyek felderítésén segédkezik a Scotland Yard kötelékében.
Három bűnügy felderítésénél brillírozott (a már említetten kívül A kalapos nő; Mocskod ékszer), ám ennek a munkának is megvannak a veszélyes oldalai. Túl azon, hogy terepen dolgozik, belekerül életét fenyegető szituációkba, lelket gyötrő életekkel azonosulni is rendkívül kimerítő.
Összetett személyisége lehetővé teszi, hogy más, kevésbé nehéz munkát vállaljon, ám vonzza a kétes szituációkat; mindenhol talál valami fel- és kideríteni való gazságot.

Milyen Abby?
Alig 160 magas, vékony, kellemes külsejű nő. Semmi különleges nincs a megjelenésében -- amíg a szemébe nem néz valaki. Átható tekintete, megfogja azt, akivel beszél. Időnként meg is ijeszti.
Barna haja csigákba göndörödve önálló életet él, ám a lányt ez valamelyes jellemzi is. Lezser öltözködése, borzas haja, törékeny külseje nem mutatja magasan képzett önvédelmi sportokban, fegyverhasználatban való jártasságát, amit ugyan utál, de szükségesnek véli edzésekkel szinten tartani.

Mások érzelmeivel kiválóan boldogul, ám a sajátjaival gondjai vannak.
A munkája, tudása alig engedi meg a privát életet, ami szinte kimerül abban, hogy körömszakadtáig védi önállóságát.
Filozófiai, pszichológiai, jogi doktorátusa mellett a kriminálpszichológia nagy szakértője, professzorként oktatja is ezeket a tudományokat. Elismert szaktekintély a területén, sokat publikál.
Egyedül él, szinte elszigetelve mindentől és mindenkitől egy harmincnégy emeletes ház tetején épült aprócska lakásban.
Nem magányos, hiszen akadnak érzelmi partnerei is, de magasra tett mércéje, megszokott életvitele, amihez ragaszkodik, nem nagyon teszi lehetővé maga számára a zavartalan párkapcsolatot.
Volt már férjnél; nem volt megfelelő, elvált. Nyomozótársával is kialakult valamilyen érzelmi kapcsolat, de kínossá vált, mikor rájött, nem elég mélyek az érzelmei, társa sokkal többet várna a kapcsolatuktól. Sikerült harag nélkül kihátrálni, szinte rögtön bele, egy égrengető szerelembe.

Ez a szerelem megváltoztatta eddigi életét. Boldogan evickél az érzésben, egészen addig, amíg a férfi -- aki már ötvenes, fel nem veti a közös gyermek vállalását. (Ösztönök fogságában)

Komoly belső vívódások, kínos beszélgetések, problémák sokasága teszi próbára Abby életét.
Ő, aki bárki lelkét képes kiismerni, a saját érzéseivel nehezen boldogul.

Vajon, sikerül-e megnyugtató módon rendezni életét, jut-e elegendő energiája az ismét felbukkanó bűnügyi munkája mellett a saját gondjaira?
Szerelme elég erős-e, hogy mindent átvészeljen, kudarcot, elhallgatott tényeket, bonyolult régi ügyeket, amik kihatnak a jelenre is?

Ezekről a nehéz vívódásokról szól a következő Abby-történet: Titkok, bűnök, remények.

Ez a második, amit befejeztem!

Gwendoline Welsh:

Lángoló zsarátnok   ( erotikus regény)

   Az előző – Nem mindenáron! – című könyv szereplőinek további sorsát meséli el, ám kicsit más aspektusból. A szerelem a fő vezérfonal, ami minden mást befolyásol. A történet önmagában is megáll, hiszen utalások magyarázzák az esetleges kapcsolódást. A főszeplő hölgy neve itt más, hiszen az előzőekben az írói nevéből következően mindenki azon a néven – Zella – szólítja, ám itt, más oldaláról is megismerhetjük.

   Zella, azaz Ena, egy fiatalos gondolkodású, mindenre nyitott nő, akit az élet nyugdíjas korára megajándékoz egy csodálatos szerelemmel. Arlen, a férfi, hónapokon át ostromolta, míg sikerült meggyőznie az elveihez ragaszkodó nőt, aki végül is hagyta elsodortatni magát a késő, őszi szerelem által. Mindketten erős egyéniségek, gyakorta egetverően összevesznek, aztán belebetegednek a másik hiányába.

   Ena olyan, mint a búgócsiga, vagy egy szélvész. Állandóan kitalál valamit, amibe teljes erővel beleveti magát, és sikerre is viszi. Viszont az ezzel járó cirkuszt nem viseli el, és visszavonul a nyilvánosságtól. Sikeres író, ruhatervező, végül vállalatot hoz létre a Kedvessel, aki egyébként ügyvéd.  Alapjáraton maximalista, minden területen minőségre törekszik, még a szerelemben is.

   A sokféle tennivaló közben állandóan edz, sportol, menhelyi állatokkal veszi körül magát, és nagyon odafigyel az egészségükre. Ez igen hasznos, mert fiatalokat megszégyenítően aktív a szerelmi életük. Sokat utaznak – keveset kedvtelésből, inkább Ena miatt, aki nemzetközi divatbemutatókon villog, nem csak a bemutatott ruhákkal, hanem a sajátjaival is. Szenvedélyesen fotózza a természetet, kiállításra kerülnek a képei. Amikor kifogy az ötletekből, kevés ideig bírja a nyugalmas életet, ez nem az ő világa. Ilyenkor meghasonlik önmagával, összeveszik a Kedvessel, elvonul remetézni.

   Rengeteg pénzt keres, ami idegesíti, ezért igyekszik megszabadulni tőle. Nem tud gazdag lenni, egész életében szegény volt! Lakást vesz a gyerekeinek, letétbe helyez pénzt az unokáinak, befektet a vállalatába. Gyakorlatilag állandóan harcol önmagával, mert nem egyszerű egy beidegződött, átlagos életformát hirtelen „levetni”, és gyökeresen megváltozott körülményekhez igazodni. Különösen nem hatvanon túl.

   Kegyetlen nehézségekkel küzd, a saját természete miatt. A kedves autóbalesete ismét változást hoz. Magát okolva, nem tudja feldolgozni. Lecsitul, látszólag elvesztette lendületét. Közel jár az apátiához, rossz érzések keserítik. Az előérzetét nem osztja meg, magába zárva kínlódik.

    Egy nyaralásnak szánt utazás előtt, titokban összeházasodnak, végrendeletet írnak. Hazafelé jönnek, már látszik a városuk, ám a sors ennyit adott nekik.

Miért tabu az időskori erotika?

   Egyik készülő írásom szereplői hatvanas személyek. Egy párt alkotnak. Amíg írtam, – szokásom szerint – saját fejemből, lelkemből, érzéseimből merítettem a forrást. Ám, egyszer csak felmerült bennem, utána kéne olvasnom néhány dolognak. Ugyanis a szereplőim aktív hatvanasak, akik szerelmesek egymásba, és ezt ki is fejezik kellő módon, amitől erotikus felhangot kapott az írásom. 

   Gondoltam, olvasok valamit erről, valóban általános-e a jelenség, az aktivitás, nehogy már valótlanságot írjak le – személyes tapasztalat hiányában.

   Itt ért az döbbenet. Nagyon kevés helyen foglalkoznak a témával, és kizárólag a problémás esetekkel. Nem nyugodtam bele, hiszen kell lennie normális, problémamentes kapcsolatnak is! Attól, hogy valaki annyi idős, amennyi, meg mindenféle baja van, az nem zárja ki az aktív életet ezen a téren sem! (némileg pirulva vallom be, alkalmas egyed esetén, bizony engem is elkapna a gépszíj!)

   Végül, találtam néhány – pszichével foglalkozó oldalt, ahol megnyugvással olvastam, amit sejtettem. Az erotika, a szex, nem deréktól lefelé, hanem a fejben dől el! A lélek motiválja, az érzés a másik iránt, ami megmozgatja a lelassult hormonképződést, felfokozza azt, és alkalmassá teszi az idős, ám ifjonti szerelemben élőket a vágyra, és annak csodálatos kielégítésére!

   Ne mosolyogjatok! Ha azt elfogadjátok, hogy lehetséges gyógyulás akkor, ha a páciens is nagyon akarja, akkor ez, ami csak egy hormon megfelelő működésének az agy által irányított fokozása, miért lenne kétséges?

   Alaposan belemerültem a témába. Olvastam olyan cikkeket, amelyik azt taglalja, hogy az időskori kapcsolatok nagyobb élménnyel, örömmel járnak, mint hinnénk! A tapasztalat, a nyugodt, őszi szerelem, a hormonok felfokozott működésének következtében, fantasztikus élménnyel ajándékozzák meg a párokat.

   Valószínű. Hogy a felmérés hiányos. Ugyanis, ma még mindig ott tartunk, hogy nevetségesnek tartják az idősek szerelmét, holott ez nem kor kérdése! Az érzés elsöprő ereje független attól, hány éves az alany! Már az érzést is megvető hangon illetik, akkor a nemi életről hangos röhögéssel vélekednek. Pedig! Orvosilag bizonyított, hogy negyven év után, lecsökken a tesztoszteron termelődés a férfiak szervezetében! Életerős negyvenesek szégyenkezve vonulnak félre, ha nem jön össze a dolog! Most ezt nem taglalom, hogy miért nem kéne megijedniük, ez nem tartozik a témámhoz.

   A hormonok is pótolhatóak – mindkét fél részéről – , ám a fejben, a lélekben kell rendet tenni! Szerencsére, ha egy erősen középkorút elsodor a szerelem, akkor hajlandó bár mire, hogy megőrizze, tökéletesítse azt. Kiváló élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök hatással vannak a hormonok működésére, ezeket eddig is fogyasztottuk, hiszen mindennapiak. Nagyobb odafigyeléssel, egészségesebb életmóddal, fizikai erőnlét felturbózásával, mágnes-terápiával, teljes élet vár az idősekre is, nem kihagyva a társadalom által nem elfogadott, sőt, megvetett természetes erotikát, nemi életet.

   Láthatunk sok példát arra, amikor középkorú, ötvenes férfi, felrúgja a látszólag tökéletes házasságát, és elvesz feleségül, egy lánya korabeli hölgyet. Azonnal ítélkezünk, hogy a pénze miatt ment hozzá, a karrierje érdekében, vagy más érdek miatt. Biztosan van ilyen is, ám, egy tapasztalt férfi nyújtotta kapcsolat olyan élményeket is hordoz magában, ami szorosra fűzi ezen párok kapcsolatát.

   Na, hát ebbe jól belemelegedtem!

Egy a lényeg, létezik időskori szerelem, lángolóbb, mint bármikor, és az erotika, a nemi kapcsolat az ilyen esetekben abszolút nagy élmény! Viszont a társadalmi beállítottság miatt, nem beszélnek róla az érintettek, tartva a megvetéstől, a nevetségessé válástól.

   Ennek alapján, nyugodtan szövögethetem a szálakat írásomban, nem fikció amit leírok!

Nem oszthatom meg egyik blogban sem, hiszen a szabályzat tiltja az erotikus tartalmú írások publikálását.

(nem kizárt, hogy még ezt is letiltják!)