Azon töprengek, hogy az ember alkalmazkodó képessége milyen is.
A legszörnyűségesebb élethelyzetek tartóssá válása is hoz egy idő után némi nyugalmat. A tehetetlenséget felváltja az elfogadás. Némelyeknél ez belenyugvással párosul, másoknál, csak a lehetőség kivárását jelenti.
A háború borzalmai között születtek szerelmek, barátságok, önzetlenség és empátia, miközben a másmilyen egyenruhába öltözött embereket ölték. Ésszel fel nem fogható dolgok, amik azoknál, akik megpróbálták ésszel, gondolkodva megélni - fizikai betegséget okozott.
Manapság már neve is van ennek az pszichiátriai betegségnek, lelki, tudati állapotnak. Poszttraumás stressz szindróma, PTSD.
Amikor a háború kegyetlenségeit elfogadva, beletörődve a tehetelenségbe, beépül a tudatba ez az állapot, és visszakerülve a civilizációba, már nem mindig sikerül - nem találok jobb kifejezést - visszaalkalmazkodni.
Tisztában vagyok azzal, hogy manapság már rásegítenek különböző szerekkel a háborús körülmények elviseléséhez, amivel - szerintem - jelentősen károsítják az agyat.
Azok az áldozatok, akik nem vettek részt a háború tevőleges részében, hanem csak valakik elmeszüleményei következtében kerültek a likvidálandók közé, na azt, hogy Ők mennyire tudtak ép elmével alkalmazkodni ahhoz, hogy naponta alázzák, verik Őket, elszakítva családtól, emberhez méltó körülményektől, felesleges tárgyként várni a magsemmisítésüket - ezt el sem tudom képzelni.
Itt már csak az alapvető ösztönök működhettek, amik életben tartották Őket.
Azok az ...már majdnem embereknek neveztem - méltatlanul -, tehát az elmebeteg ideák szolgái, akik még élvezték is a gyengék feletti korlátlan hatalmat, azok milyen "ösztönöknek" engedelmeskedtek?
Milyen szerekkel "kezelték" őket, amitől olyan fajt hoztak létre, ami nem fordul elő a természetben!
Állatoknál nagyon ritkán fordul elő, hogy értetlen módon ölnek, de ez csak az ember számára érthetetlen, mert még nem ismeri eléggé az állatok viselkedését.
Miért fordulhat elő számtalan alkalommal az emberiség történelmében, hogy egy idióta, elmebeteg víziója tömegeket mozgat meg, sajnos, rossz irányban?
Tudom, emberi gyarlóság a hatalomvágy, meg a kapzsiság, és ha ezt egy kezeletlen elmebeteg lehetővé teszi, akkor sokan felsorakoznak mögé - érdekből.
Holott, csupán csak józanul kellene gondolkodni, és a beteget elzárni, ahol megfelelő gyógykezelést kapna, és csökkenne a cezaromán tünete..., vagy ha mégsem, nem árthatna másoknak.
Már nagyon régen tanultam történelmet, csak halovány emlékeim vannak, de vannak! Arról, hogy jó néhány diktátornak nevezett elmeroggyantat kezelés helyett - megölték. Néha a saját emberei. Mert van az emberi gonoszságnak határa, és aki még őriz némi morzsát a józan eszéből, az egyszerre csak úgy érzi, itt meg kell állni, meg kell állítani a kiszámíthatalan beteget.
Jól elkalandoztam, pedig csak arról akartam írni, hogy mindent meg lehet szokni, még a szegénységet is.
Nem mondom, hogy könnyű, meg azt sem, hogy bele kell nyugodni, de alaposan átgondolva kell keresni a kivezető utat.
Az elkalandozásom oka az utóbbi napok szomorú apropója.
Amit nem szabad elfelejteni, ami szégyenletes, és figyelmeztető kell, hogy legyen, ma, amikor az akkori ideológiák táptalajt lelnek a mai világunkban.
Gátat kell szabni, nekünk, idősebbeknek, mert talán ludasok vagyunk abban, hogy a mai fiatalok nem tájékozottak kellő mértékben, mert nem beszéltünk nekik eleget ezekről a szörnyűségekről, mert inkább hallgattunk, nem gondoltuk, hogy ez még megismétlődhet.
Tudom, hallottam elégszer, hogy a történelem ismétli önmagát, de ezt NEM SZABAD HAGYNUNK!
A történelem az emberi cselekedetek következményei, ezért olyan, amilyenné mi teszzük.
Én hiszek az EMBER természet teremtette ösztönös igazságosságában, jóra való hajlamában, a rossz tulajdonságai elnyomásában, a gyarlóságok gátjának felépítésében.
A napokban láttunk példát, ami mennyei magasságokba emelte az emberi viselkedést.
A NÉP, mint az igaz emberek tömege, felül írt minden ideológiát!
.jpg)
